Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

A barokk a reneszánszt követő nagy korszak, mely jelentős hatással bírt az életmódra, művészetre, felfogásra. A 16. Századi Spanyolországból, Portugáliából kiinduló irányzat virágkora főleg a 17. századra tehető, de Kelet-Európában még a 18. században is jelen volt. Az ellenreformáció eszközeként felhasználta a lenyűgözés funkcióját és az alsóbb rétegek meggyőzését a felsőbbrendűségről.

Stílusjegyei:

·       Monumentalitás jellemzi (nagy kert, hatalmas szobák, hosszú művek)

·       Mozgást, a változót ábrázoló képek (nincs nyugvópont)

·       A körvonalak elmosódnak, árnyékhatások

·       Irodalmi művekben a középpont a mű második felében

·       Nyitott kompozíciójú képek (mintha azonnal belehelyezhetnénk a képbe az eseményt)

·       Hihetetlen témájú művek (nagyon részletesen ábrázolja a valóságot)

·       Nagyon erős díszítés (túldíszítettség)

·       Egyenes vonalak eltűnése

·       Emberideálja a hős (hőskultusz), az átlagon felüli képességekkel bíró hős

·       Stílusa emelkedett, ünnepélyes

·       Alkotóktól hatalmas mesterségbeli tudást követel

A barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezéri tevékenységet végzett, a literatúrával csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Költői pályája nem az eposz megírásával kezdődött. Első alkotásának megírására szerelme, Draskovich Mária ihlette. A versekben Viola néven megszólított hölggyel később házasságot is kötött. Majd a délvidéket igyekezett a török elleni harcok bázisává kiépíteni, s közben hadtudományi tanulmányokat folytatott.

Az 1640-es évek közepén a törökkel vívott, a Habsburgok által nem támogatott harcok folyamán Zrínyi ráeszmélt arra, hogy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktől. Eszméjének megvalósításához azonban támogatókra volt szüksége. A magyar fő- és középnemesek buzdítására írta meg a Szigeti veszedelem című eposzát. A műnek Kazinczy Ferenc a Zrínyiász elnevezést adta. Hagyomány szerinti keletkezési ideje 1645-46 tele, valójában 1647-48 telén íródott. A mű mintájául szolgálnak az antik korból származó homéroszi és vergiliusi eposzok, Marino, Tasso és Ariosto olasz barokk eposzai, magyar és horvát nyelvű históriás énekek, pl. Tinódi énekei, s Balassi és Rimay János vitézi költészete.

Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédőknek, elsősorban a költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak a küzdelmeit és halálát, a török felett aratott győzelmét mondja el. A mű cselekménye röviden összefoglalva: Szulimán hatalmas seregével támad a keresztény magyarokra, ádáz elhatározása iszonyú veszélyt vet Magyarországra, de az erős vár a déli határvidéken összeszedve minden erejét és bátorságát képes úrrá lenni a hatalmas veszélyen, képes győzelmet aratni a török seregek fölött.

Az eposz

Már maga a történet és a csata kimenetele egy paradox tételt fogalmaz meg. Hogy képes egy ilyen kicsi magyar sereg győzelmet aratni a számbelileg jóval nagyobb török sereg felett? Teljesen elvesztünk, mégis győztesek maradtunk. Az eposzban a megoldás az erkölcsi erénynek köszönhető.

Ø  monumentalitás, már a műfajválasztásban is megfigyelhető. A mű maga is hosszú terjedelmű, színhelyeiül szolgál a föld, a menny és a pokol egyaránt. Ezzel az akkor elképzelt egész világ. A magyarokban a török az egész kereszténységet tekinti ellenségének.

Ø  A kor szellemiségét tükrözi a keresztény elemek beépítése. Fontos az isteni beavatkozások, csodás események megjelenítése, mivel a barokk az ellenreformáció stílusa

Ø  Megjelenik a hőskultusz: a hadvezér Zrínyi Miklós, mint Krisztus katonája (’athleta Christi’).

Ø  A téma hihetetlenségéhez a történelmi tények és az eposz végkicsengése közti ellentét jelentősen hozzájárul, ez a hihetetlenség erkölcsi győzelemhez vezet.

Ø  Fény-árnyék váltakozása erős ellentéthez vezet, a világokat a jó és a rossz oldalára állítja.

Ø  Eltolt tetőpont, az ostrom a X.énekben következik be.

Ø  Tárgyi világ élethű, részletes ábrázolása

Díszítettség (vizuális ábrázolásmód, megpróbál minden apró részletet a szemünk elé tárni)

Ø  Nyelvezete: göcseji nyelvjárásban íródott

Gazdagabbá teszi más nyelvű szavak beépítésével: török, tájnyelvi szavak, hasonlatok. Hosszú, tekervényes körmondatok

Ø  Mesterségbeli tudás bizonyítása:

·       Az előszó Homérosz és Vergilius irodalmi alapjaira helyeződik

·       Forrásai, tájékozódása nagyon nagymértékű, részletes ábrázolásmód

·       Tudatos szerkesztettség, számmisztika: 1566 strófából áll – ezzel utal az ostrom évére

Zrínyi több vonásban követi az eposzi hagyományt, de rákényszerül arra, hogy néhány helyen eltérjen a normáktól. Legjelentősebb a témával kapcsolatos eltérés. Az eposz hagyományosan a népek sorsdöntő küzdelmeit ábrázolja, olyan történelmi eseményt, mely meghatározó egy egész nép sorsában. Ezzel szemben a megjelenített téma az 1566-os szigetvári ostrom, nem felel meg ennek a követelménynek. Szigetvár akkoriban nem rendelkezett kiemelt jelentőséggel, a dunántúli végvárrendszer egyik erődítménye volt csupán. Másik fontos eltérés az eposzi kellékek egyikének használatában mutatkozik.

Nem jelenik meg az In medias res kezdés, a dolgok közepébe vágása. Ennek oka, hogy a korabeli Magyarországon az elszigetelten élő népesség nem rendelkezett ismeretekkel a törökökkel kapcsolatban. Szükség volt az előzmények és a szereplők bemutatására. A hatodik énekig tart ez a bevezetés, s a cselekmény megindítása csupán a hetedik énekben következik be.

További eposzi kellékek:

Ø  Invokáció = segélykérés (3-5. Vsz.)

Égi lény segítségül hívása, jelen esetben Szűz Mária, ezzel igazodik a barokk keresztény követeléseihez

Ø  Propozíció = témamegjelölés (2. vsz.)

Ø  Enumeráció = seregszemle

Kétszer következik be, de különböző minőségben. Az 1. énekben a törökök mennyiségi fölénye kerül hangsúlyozásra, az 5. énekben a magyarok vitézségét emeli ki.

Ø  Deus ex machina = isteni beavatkozás

A keresztény követelményéhez igazodva megtartja a kelléket.

Ø  Úristen indítja meg a cselekményeket

Ø  A keresztények oldalán ott harcolnak az angyali seregek, a törököknél a pokolbéli lelkek.

Ø  Csodás elemek beépítése

Szándékos illúziókeltés, melyet a részletes leírás teszi valósághűé. Azonban a valóságban nem történnek meg.

Pl. Michael arkangyal a pokolban

Feszület-jelenet

Ø  Epizódok közbeiktatása

Fő cselekményszálhoz lazán kapcsolódnak. Kicsit módosított funkcióval jelenik meg. Nem az olvasó pihentetésére építi be, hanem hogy terjedelmileg megfeleljen a kívánt hosszúságnak.

Ilyenek pl. Deli Vid és Borbála

            Deli Vid és Demirhám

            Delimán és Emilla

            Radivaj és Juranics (9.ének)

Formai megkötés:

Ø  Állandó jelzők, nagy hasonlatok

Festői képeket, túldíszített jelzőket használ. Hangulatteremtő, hangulatfestő kifejezésekkel jellemzi a hősöket.

Ø  A hosszú terjedelem hosszú verssort követel

Időmértékes helyett magyaros, ütemes verselést alkalmaz. Négy ütemű 12-es. Ebben a korszakban ez a históriás énekeknek a legkedveltebb sorfajtája