Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában

Felelet felépítése:

1. Röviden Ottlik Gézáról
2. Regényszerkezet: címek értelmezése
3. Regényszerkezet: tér és időpoétika
4. Regényszerkezet
5. motívumok

Ottlik Géza a XX. század emblematikus írója. Leghíresebb műve, az ’Iskola a határon’ miatt sokan egykönyves szerzőként tartják számon. Élete során összesen 6 kötete jelent meg (Minden megvan, A Valencia-rejtély, emellett novellát írt ( Két mese, Szerelem, A szájsebész, A Hely lelke) és műfordítóként is tevékenykedett ( Keller: Falusi Rómeó és Júlia, Dickens: Copperfield Dávid, Twist Oliver).

A kőszegi alreál gimnáziumba járt, majd a budapesti egyetemen matematika és fizika szakos volt.

Érdekességként még megemlíthető, hogy a világon elsősorban mint bridzs játékos tartották számon, s halálát még egy olasz bridzs szaklap, a Pandora a következőket írta halálakor: Hetvennyolc éves korában meghalt a világ legnagyobb bridzsjátékos, Ottlik Géza. Hazájában szépíróként is ismert.” 

Regényszerkezet értelmezése kapcsán beszélhetünk

• a regénycím és a fejezetcímek értelmezéséről
• a regény tér - és időpoétikájáról
• motívumok értelmezéséről
• közlésformák

A regény címe: több szempontból értelmezhető:

1. Értelmezhető szociográfiai tárgyiassággal:

·       Kőszegi alreálgimnázium  à trianoni békeszerződés után valóban az országhatáron van

2. Értelmezhető térben és ahhoz kapcsolódó lélektani jelképes határként:

·       Kőszegi hegyek, „szombathelyi országút” à szabadság és bezártság határai, szülői ház és iskola határa

3. Időt jelölő határként, melyhez ugyancsak jelképes jelentések társulnak:

·       A vakáció elválasztja: civil és katonai életet, az első tanévet a többi tanévtől

·       1923- 1926: gyermekkor és a felnőtté válás közötti idő, ehhez kapcsolható a Duna képe, mely a regény végén jelenik meg: térélményként jelöli a gyerekkor és felnőttkor határát

·       „Sár és hó” fejezetcím határként jelenik meg a két biblikus fejezetcím között  à aljelentésként a feketeséget és fehérséget társíthatjuk hozzá

4. További lehetőségek:

·       Otthon védettsége – iskolai kiszolgáltatottság

·       Éden – brutalitás

·       Megalkuvás – egyéni helytállás

Összességében:

Valami visszavonhatatlanul elmúlik: a gyerekkor

Valami felé elindulnak, és közben mássá válnak a szereplők

Fejezetcímek értelmezése átvezet az időpoétikához:

A regény szövegtestében címe van:

Az elbeszélés nehézségei bevezető fejezetnek és annak alfejezeteinek:

• Szeredy az uszodában, 1957
• Kémnők nagyváradon 1944-ben
• Medve kézirata

Majd további három fő résznek:

• Non est volentis -15 à három nap eseményei
• Sár és hó – 21 à három hónap eseményei
• Sem azé, aki fut - 25 fejezetből állnak à három év belső időgyűrűkben

Az utolsó nagy három rész fejezeteinek tartalma a „Mutató”-ban, a tartalomjegyzékben található, „ósdi” fejezet-összefoglalókkal.

Milyen a regény szerkezete az időpoétika szerint?

I. Az elbeszélés nehézségei c. főcím három  bevezető fejezetre oszlik

Az első három fejezet:

• nem tartozik a cselekményhez
• egy bevezető
• Címe: Az elbeszélés nehézségei
• három jól elkülöníthető idősíkra bontható:
• Az első fejezet címe: Szeredy az uszodában 1957-ben.
• Szeredy Dani és Both Benedek a Lukács uszoda tetőteraszán beszélgetnek
• Téma: megoldást találni Szeredy egyre bonyolultabb magánéletére – Magda iránti szerelme, összeköltözésük
• A másodiké: Kémnők Nagyváradon 1944-ben – egy iratot keres Szeredy, ami eltűnt
• I. rész 5. fejezetében folytatódik Jaks értesíti Szeredyt arról, hogy menekülnie kell – Jaks neve Öttevényi ürügyén került elő
• ennek a történetnek  további folytatása: folytatása 2. rész 11. fejezetében folytatódik: Madga elégette az iratokat
• A harmadik rész 23. fejezetében, 1958-ban: szaxoviola kapcsán beszélgetnek, megtudjuk, hogy összeköltöztek Magdával, majd Szeredy elbujdosott a Mátrába

• A harmadik: Medve kézirata (a katonaiskolában töltött évekről szól 1923-tól) – erről beszél Bébé az uszodában, tehát az első fejezet itt folytatódik
• Medve kézirata: 1923-26-ig játszódik
• De találunk benne egy 1942-es jegyzetet, amit a zárófejezetben idézőjelben találunk – ez az összetartozásukról szól

Bevezető fejezetek időpontja :

• 1957-ben ( Lukács) és 1944-ben (Nagyváradon) játszódnak
• ekkor már felnőttek a szereplők
• érzékelhetjük, hogy milyen hatással volt rájuk az iskola
• minden 1923-ban kezdődött, ott az iskolában

II. Majd további három fő részre

• Non est volentis -15 à három nap eseményei
• Sár és hó – 21 à három hónap eseményei
• Sem azé, aki fut - 25 fejezetből állnak à három év belső időgyűrűkben

Összességében:

1. Az objektív időnél fontosabb szerepet kap a szubjektív idő. Ez az idő sohasem egyformán telik, a tartam érzete függ az életkortól és az események jelentőségétől. (lsd: fejezetek hossza)
2. Ottlik újra meg újra figyelmeztet az idő kiismerhetetlenségére, a jelen hatósugarába pedig bevonja a múltat és jövőt is. ( Szeredy és Magda történetének mozaikos kibontása.)
3. Az emlékeket egymás mellé vetíti, írói módszere, hogy az emlékek előhívásával előre-hátra sétálgat az időben. (7. fejezet időkezelése)
4. Bébé állítása: a velünk megtörtént dolgok mindig velünk maradnak : „ A három év például egyáltalán nem telt el, hanem van…) –emléktábla is ezt a szöveget közli ma, az iskola épületének falán

Címek értelmezése

Az elbeszélés nehézségei

• Központi problémává emeli, hogy az emberi nyelvvel elmondhatók-e annak a három évnek a történései, aminek részesei voltak
• Elmondható-e a civil / szabad / kívülállóknak
• A kommunikáció közöttük félszavakban, hümmögésekben is teljes jelentésű – nagy szerepe van a zajoknak, metakommunikációnak, gesztusnyelvnek
• De később Medve az anyjának nem tudja elmondani a történteket ( Néma gyereknek anyja sem érti a szavát…) Ám az utolsó oldalakon kiderül, hogy igenis megérti a néma gyereknek az anyja a szavát.
• A nyelv iránti bizalmatlanság: - Wittgenstein nyelvfilozófiája – szavak elégtelenek a világ leképezésére, mert a leglényegesebb dolgok kimondhatatlanok. Így a világ tulajdonképpen a nyelv használatáról szól, nem a világ lényegéről. - 279.oldal
• Mégis fontos elmondani, mert a káoszból ez teremt rendet – lsd. Szeredy eljátssza, elmondja  a nap történéseit, s ez nyugvópontot jelent

A „szavak” szerepe a regényben:

Félszavakból is megértik egymást – 8.oldal

Másként neveznek dolgokat. 98. oldal

Szavak helyett rúgás: 131.oldal

Nem jók a szavak- 171. oldal

A szó kevés a közléshez: 279.oldal

Szavakon túli dolgok kapcsolják őket össze. 426. oldal

Két főszólamot teremt a szerző:

Bébéét és Medvéét.  Ezek tartalma hol kiegészítik egymást, de többször ellentmondanak egymásnak, mellékszólamként csatlakozik Szeredy szólama.

A regényfikcióban egy újabb fikció (Medve kézirata) születik. Nagyon is hagyományos a „talált kézirat” toposza az irodalomban, de mire használja ezt Ottlik?

• annak bemutatása, hogy az írás, a regény egy fikció teremtése
• a viszonylagosság érzékeltetésére
• a múlt megértésével az idő is legyőzhető, azaz Szeredy Medve kéziratától várja, hogy a jelen problémájára (Magda) választ kapjon.

Címek magyarázata:

Kettő a Bibliából való – Pál apostol a Rómabeliekhez írott leveléből való  később visszatérünk rájuk

Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei. Károli fordításában így van:

Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek. Annak okáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.

Központi érték:

• Belső függetlenség erkölcsi értéke
• legnagyobb felismerés:

–       a kietlen világban is lehet élni

–       és kell is élni

–       vannak olyan értékek, amelyek így is megmutatkoznak

• természetfölötti

–       kegyelem állapota

–       a lét valódi értelmének megtalálása

–       élet zűrzavar ßà természetfeletti rend

Megfejtése, jelentése:

Az emberi akaratot relativizálja

Az isteni akaratot abszolutizálja

További motívumok – és egy fejezetcím: Sár és hó

Sár: a szenvedések növelése, a megaláztatások: hasra a sárban

Hó: tiszta, hideg világ - benne a rend

Köd: Ez is a szenvedéshez, zűrzavarhoz tartozik ßàDe: láthatatlanná válhat az ember (Medve: ilyenkor tornázik: nem külső kényszerre cselekszik

Ég: csillagos nyári égbolt: belső rend, függetlenség, könnyűség

Ez a tér poétikáját hívja elő:

„kőszegi hegyek” – horizonthatároló elem – azon túl a „szabadság”, civil élt

Gyöngyös patakon túl van Kőszeg, „félszabadság” jelképeà itt olvashatják ezt az idézetet egy ház homlokzatán akkor, ha kinn vannak Kőszegen. Kőszegen katonaruhában, alakzatban, énekelve büszkén vonulnak – itt a katonaiskolai lét büszkeséggel tölti el őket.

Iskola épületéhez vezető hatalmas park, a főalléval. – csuklózás (megaláztatás, testi szenvedések) és foci ( Merényiék uralják a pályát, csak a kiválasztottak focizhatnak), atlétika (szórakozás, a sportban a  függetlenség megtalálása)

Legfontosabb eleme az iskola: folyósok, hálótermek, lépcsők, ebédlő – bezártság, alávetettség

Ezeket falak, kerítések határolják. Alá és fölérendelt katonai viszonyok. Itt kell kiismernie magát minden új növendéknek.

Még távolabbi elem: Trieszti-öböl – nem is volt ott Medve, egy szabadság és életjelkép lesz. 279. oldal! ( Az a Trieszt felé ügető lovas. Utolérte őt a hágón, és nehéz parancsot hozott. Egyetlen szóból állt: Élj!”

Ha a térproblémából indulunk ki:

• az iskola egy katonaiskola
• zárt közösség
• szigorú hierarchiára épül
• a beavatódás színhelye
• a felnőtté válásé
• ahol kiderül: kiből mi lesz
• ki, hogyan tanulja meg azokat a játékszabályokat, amelyekkel ki lehet lépni a felnőttkorba

Közlésformák a regényben

A közlésforma fogalom magyarázata: Az epikus közlés alapformái az elbeszélés, a leírás és a dialógus. Az elbeszélés az események előadása, a leírás a cselekmény színterének, külső-belső tulajdonságoknak és egyes tárgyi mozzanatoknak statikus ábrázolása, a dialógus pedig a szereplők szóbeli megnyilatkozásának a közvetítése.

Az epikus mű hőseinek megnyilatkozásait az író különböző közlésformákkal rögzítheti. Az egyenes beszéd esetében a szereplő szavai szó szerinti idézet formájában jelentkeznek, szemben a függő beszéddel. Az átélt beszéd (vagy szabad függő beszéd) a függő beszédnek az a változata, amely elhagyja a kijelentést jelölő igét.

Három főszereplő dialógusa:

• Medve Gábor à ő meghalt à az ő kézirata, visszaemlékezése a regény egyik rétege
• Medve Bébére bízta a kéziratot (író lesz)
• Szeredy Dani (katona lesz)
• Bébé à Both Benedek à ő idézi fel a kéziratot olvasva az eseményeket (festő lesz)

Ha magától az elbeszélőtől indulunk el, akkor is XX. századi jelleget ismerhetünk fel.

• A hagyományos elbeszélő
•  mindent tud, mindent lát, mindent elmond
• ez a XIX. század tipikus elbeszélő sémája.
• A XX. századi elbeszélő:
•  A befogadó elbizonytalanodik, már nem is tudja mi történt
• megoldás: ha több elbeszélő egymástól függetlenül közli az információkat
• az olvasó mozaikként rakja össze a történteket, eldönti kinek hisz, kinek nem.
• Ottlik a kettőt kombinálja.

A regény két regényt tartalmaz.

• Medve Gábor kézirata az egyik (õ az egyik főszereplő) à ez rögzített

-        I. szám 3. személyben íródott

• és ezt a kéziratot kapja meg a másik főszereplő BB, Both Benedek iskolai beceneve, aki kéziratot korrigálja, kiegészíti, sőt vitatkozik vele. à reflektál rá

-        Egyes szám, első személyben íródott

• Így a két szöveg egymás mellett él a szövegben és néha egymásba is úsznak.

-        Követhető: idézőjeles rész: Medve kézirata, s Bébé reflektálása idézőjel nélkül

-        Idézőjel nélkül írja később, de ekkor egyes szám, harmadik személyben

-        Vannak részek, melyeket két nézőpontból is láthatunk:

-        Bébé csomagolópapírját  elajándékozza Szabó Gerzsonnak (II.3 és II. 7.)

-        Medve rádióépítő korszaka (II. 20. és III. 11.)

-        Medve megpokrócozásáról

 

Nincs egyetlen hitelesnek tekinthető történet, történés mindig egyéni látószögből értelmezett

• elbeszélés linearitásának felbomlása, a körkörös szerkesztésmód, amelynek eredményei a többszörös jelentésrétegű motívumok.

• Medve kézirata tehát fikció, regény a regényben eljárás, ami alapja az Iskola a határon sajátos prózapoétikájának.

Milyen a rögzített rész:

• Az előadásmód harmadik személyű
• Bébé mégis Medve önarcképének tekinti
• Medve emlékezete szelektív
• Önértelmező jellegű > Bébé ezt író fogásnak szánta lsd. Pokrócozás előtti rész felvezetése
• Tényeket az emlékezet átformálta
• Lényeg és jelenség összekeveredik
• Idő sem biztos
• De Bébé is lefokozott elbeszélő, hiányzik értelmezéséből a magabiztosság

Közös a sorsukban: egyikük sem lett katona

·       Bébé- festőművész lett

• Medve- hivatásos író 

Két nézőpont + két személyiség

Egyik sem azonos az íróval

De mindkettőbe beleszövi önéletrajzi elemeit

Örley István, katonatárs, íróbarát alakja ( Medve vagy Bébé)

A fő különbség a két személyiség között:

• Medve mindvégig szemben áll Merényiékkel, lázadás, cselekvés, szökés
• Bébé beletörődően beilleszkedő magatartással, meglévő elfogadása, állandó értelmezése.

A regény mindkét alternatívát érvényesnek tekinti.

Medve:

Zárkozott + Első levélben arra kéri édesanyját, hogy vigye haza

Idealista – éjszaka titokban sír

Lázadó

–       tervezi

–       és végre is hajtja a szökést

–       Bár visszatér

–       De rájön, hogy nincs menekvés

–       A büntetést vállalja

–       Végképp elszakad az édesanyjától

Bébé:

–       Megküzd a beilleszkedés nehézségeivel

–       Nyitottabb szellemű

–       Érvényesülés érdekében megalkuvásokra is hajlandó

–       Bele is kapcsolódik a csoportba: foci, élelmiszercsomagok fosztogatása

Az egyik legfőbb kérdés: a személyiség önazonosságának megőrzése

·       Ezt kell megtagadni eleinte: egy görcsös figyelem lesz, mit várnak tőlük

·       De mégis feltételez: egy belső réteget, ami a nevelődés során karakteressé válik

Szólamok: tükrözés jelleget ad, többszörös tükrözést valósít meg

Nincsenek egyértelmű azonosulást kínáló figurák, nincsenek hagyományos értelemben vett hősök. (Ez az egyik modern irodalmi megoldás a regényben.)

Tükrözés: a Las Menninas c. Velázquez – kép több ponton megjelenik a regény lapjain, az iskola folyosóján található. Ez a festészetben a legizgalmasabban jeleníti meg a tükrözés és öntükrözés problémáját.

Eszterházy szerint: „…Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. Mert lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell kötni benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. És ha nem lehet méltósággal alkut kötni, akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja, hogy van, amit lehet, és van, amit nem lehet.”

A lázadás:

Öttevényi

–       panaszra jelentkezik

–       senki nem áll mellé

–       Merényiék összehangoltan bemocskolják

–       Kiközösítés: nem érnek hozzá

Apagyi:

–       Fafejű

–       Akkor újonc, amikor már a főszereplők negyedévesek

–       Gyerek és civil marad végig

–       Nem akar felnőtt és katona lenni

–       Nevetséges, mégis öntörvényű = Groteszk

–       Társai elverik, apja hazaviszi

Medve: konok ellenállás

–       belső függetlenség megőrzése

Tóth Tibor és a Monsignore:

-        Merényiék kicsapása

-        Ez is kívülről érkezik, mint amivel Öttevényi próbálkozott

-        Szégyellik is, és nem állnak szóba Tóth Tiborral

„ Szégyelltük, mert hazug, hamis dolog volt. Zavarba hozott bennünket, mert az eredménye mégis az igazsághoz hasonlított”(III.22.)

Ellentétek:

I. Merényiék és a többiek

• Merényiék: a kegyetlenség megtestesítői
• Később ki is mondja: ők szabadon élhettek, egészen más világban
• Többiek: megalázottak, kifosztottak, alárendeltek 

II. Növendékek és nevelőik

• Nevelők két csoportja:

–       szigorú és szelídebb katonatisztek: tanáraik + Kovách Garibaldi –alig látják a növendékek

–       Tiszthelyettesek: Bognár és Schultze

§  Napjaik így váltják egymást Bodnár-nap, Schultze – nap

§  Ábránd: Schultzét elvezényelik

§  Megkönnyebülés, ha látják elmenni

§  Balabán, az új tiszthelyettes

-        Könnyebb, mert nem görcsölnek tőle

-        Nehezebb, mert Merényiék szabad kezet kapnak

Példázat:

·       Kiszolgáltatottságot ellensúlyozni a belső függetlenséggel lehet

• A lét csak belülről, a személyiség legmélyebb rétegeiből fakadóan válhat érthetővé
• A dolgok önértéke nem egyértelmű
• Nem az a fontos, ami egy adott helyzetben fontosnak látszik

A regény hiperkomplex (Bányai János fogalma) összefüggések nagy műve.

Újra és újraolvasva újabb felfedezések teszünk.

Szándékos formai és tartalmi polifónia jellemzi.

Lengyel Péter (Ottlik-hagyaték gondozója): „Mindannyian Ottlik iskolaköpenyéből bujtunk ki.” Utalás Dosztojevszkij mondására: „Mindannyian Gogol köpönyegéből bujtunk ki.”