Felelet felépítése:
- Röviden Ottlik Gézáról
- Regényszerkezet: címek
értelmezése
- Regényszerkezet: tér
és időpoétika
- Regényszerkezet
- motívumok
Ottlik Géza a
XX. század emblematikus írója. Leghíresebb műve, az ’Iskola a határon’ miatt
sokan egykönyves szerzőként tartják számon. Élete során összesen 6 kötete
jelent meg (Minden megvan, A Valencia-rejtély, emellett novellát írt ( Két
mese, Szerelem, A szájsebész, A Hely lelke) és műfordítóként is tevékenykedett
( Keller: Falusi Rómeó és Júlia, Dickens: Copperfield Dávid, Twist Oliver).
A kőszegi
alreál gimnáziumba járt, majd a budapesti egyetemen matematika és fizika szakos
volt.
Érdekességként
még megemlíthető, hogy a világon elsősorban mint bridzs játékos tartották
számon, s halálát még egy olasz bridzs szaklap, a Pandora a következőket írta
halálakor: Hetvennyolc éves korában meghalt a világ legnagyobb bridzsjátékos,
Ottlik Géza. Hazájában szépíróként is ismert.”
Regényszerkezet
értelmezése kapcsán beszélhetünk
- a regénycím és a fejezetcímek
értelmezéséről
- a regény tér - és időpoétikájáról
- motívumok értelmezéséről
- közlésformák
A regény címe: több szempontból értelmezhető:
- Értelmezhető szociográfiai tárgyiassággal:
· Kőszegi alreálgimnázium à trianoni békeszerződés után valóban az országhatáron
van
- Értelmezhető térben és ahhoz kapcsolódó lélektani jelképes határként:
· Kőszegi hegyek, „szombathelyi országút” à szabadság és bezártság határai, szülői ház és iskola
határa
- Időt jelölő határként, melyhez ugyancsak jelképes jelentések társulnak:
·
A vakáció elválasztja: civil és katonai életet,
az első tanévet a többi tanévtől
·
1923- 1926: gyermekkor és a felnőtté válás
közötti idő, ehhez kapcsolható a Duna képe, mely a regény végén jelenik meg:
térélményként jelöli a gyerekkor és felnőttkor határát
·
„Sár és hó” fejezetcím határként jelenik meg a
két biblikus fejezetcím között à
aljelentésként a feketeséget és fehérséget társíthatjuk hozzá
- További lehetőségek:
·
Otthon védettsége – iskolai kiszolgáltatottság
·
Éden – brutalitás
·
Megalkuvás – egyéni helytállás
Összességében:
Valami
visszavonhatatlanul elmúlik: a gyerekkor
Valami felé
elindulnak, és közben mássá válnak a szereplők
Fejezetcímek értelmezése átvezet az időpoétikához:
A regény szövegtestében címe van:
Az elbeszélés nehézségei bevezető fejezetnek és annak
alfejezeteinek:
- Szeredy az uszodában, 1957
- Kémnők nagyváradon 1944-ben
- Medve kézirata
Majd további három fő résznek:
- Non est volentis -15 à három nap eseményei
- Sár és hó – 21 à három hónap eseményei
- Sem azé, aki fut - 25 fejezetből állnak à három év belső időgyűrűkben
Az utolsó nagy három rész fejezeteinek tartalma a
„Mutató”-ban, a tartalomjegyzékben található, „ósdi” fejezet-összefoglalókkal.
Milyen a regény szerkezete az időpoétika szerint?
I. Az elbeszélés nehézségei c. főcím három bevezető fejezetre oszlik
Az első három fejezet:
- nem tartozik a cselekményhez
- egy bevezető
- Címe: Az elbeszélés nehézségei
- három jól elkülöníthető idősíkra bontható:
- Az első fejezet címe: Szeredy az uszodában 1957-ben.
- Szeredy Dani és Both Benedek a Lukács uszoda tetőteraszán beszélgetnek
- Téma: megoldást találni Szeredy egyre bonyolultabb magánéletére – Magda iránti szerelme, összeköltözésük
- A másodiké: Kémnők Nagyváradon 1944-ben – egy iratot keres Szeredy, ami eltűnt
- I. rész 5. fejezetében folytatódik Jaks értesíti Szeredyt arról, hogy menekülnie kell – Jaks neve Öttevényi ürügyén került elő
- ennek a történetnek további folytatása: folytatása 2. rész 11. fejezetében folytatódik: Madga elégette az iratokat
- A harmadik rész 23. fejezetében, 1958-ban: szaxoviola kapcsán beszélgetnek, megtudjuk, hogy összeköltöztek Magdával, majd Szeredy elbujdosott a Mátrába
- A harmadik: Medve kézirata (a katonaiskolában töltött évekről szól 1923-tól) – erről beszél Bébé az uszodában, tehát az első fejezet itt folytatódik
- Medve kézirata: 1923-26-ig játszódik
- De találunk benne egy 1942-es jegyzetet, amit a zárófejezetben idézőjelben találunk – ez az összetartozásukról szól
Bevezető fejezetek időpontja :
- 1957-ben ( Lukács) és 1944-ben (Nagyváradon) játszódnak
- ekkor már felnőttek a szereplők
- érzékelhetjük, hogy milyen hatással volt rájuk az iskola
- minden 1923-ban kezdődött, ott az iskolában
II. Majd további három fő részre
- Non est volentis -15 à három nap eseményei
- Sár és hó – 21 à három hónap eseményei
- Sem azé, aki fut - 25 fejezetből állnak à három év belső időgyűrűkben
Összességében:
- Az objektív időnél fontosabb szerepet
kap a szubjektív idő. Ez az idő sohasem egyformán telik, a tartam érzete
függ az életkortól és az események jelentőségétől. (lsd: fejezetek hossza)
- Ottlik újra meg újra figyelmeztet az
idő kiismerhetetlenségére, a jelen hatósugarába pedig bevonja a múltat és
jövőt is. ( Szeredy és Magda történetének mozaikos kibontása.)
- Az emlékeket egymás mellé vetíti, írói
módszere, hogy az emlékek előhívásával előre-hátra sétálgat az időben. (7.
fejezet időkezelése)
- Bébé állítása: a velünk megtörtént
dolgok mindig velünk maradnak : „ A három év például egyáltalán nem telt
el, hanem van…) –emléktábla is ezt a szöveget közli ma, az iskola
épületének falán
Címek értelmezése
Az elbeszélés nehézségei
- Központi problémává emeli, hogy az emberi nyelvvel elmondhatók-e annak a három évnek a történései, aminek részesei voltak
- Elmondható-e a civil / szabad / kívülállóknak
- A kommunikáció közöttük félszavakban, hümmögésekben is teljes jelentésű – nagy szerepe van a zajoknak, metakommunikációnak, gesztusnyelvnek
- De később Medve az anyjának nem tudja elmondani a történteket ( Néma gyereknek anyja sem érti a szavát…) Ám az utolsó oldalakon kiderül, hogy igenis megérti a néma gyereknek az anyja a szavát.
- A nyelv iránti bizalmatlanság: - Wittgenstein nyelvfilozófiája – szavak elégtelenek a világ leképezésére, mert a leglényegesebb dolgok kimondhatatlanok. Így a világ tulajdonképpen a nyelv használatáról szól, nem a világ lényegéről. - 279.oldal
- Mégis fontos elmondani, mert a káoszból ez teremt rendet – lsd. Szeredy eljátssza, elmondja a nap történéseit, s ez nyugvópontot jelent
A „szavak” szerepe a regényben:
Félszavakból is megértik egymást – 8.oldal
Másként neveznek dolgokat. 98. oldal
Szavak helyett rúgás: 131.oldal
Nem jók a szavak- 171. oldal
A szó kevés a közléshez: 279.oldal
Szavakon túli dolgok
kapcsolják őket össze. 426. oldal
Két főszólamot teremt a szerző:
Bébéét és Medvéét.
Ezek tartalma hol kiegészítik egymást, de többször ellentmondanak
egymásnak, mellékszólamként csatlakozik Szeredy szólama.
A regényfikcióban egy újabb fikció (Medve kézirata)
születik. Nagyon is hagyományos a „talált kézirat” toposza az irodalomban, de
mire használja ezt Ottlik?
- annak bemutatása, hogy az írás, a regény egy fikció teremtése
- a viszonylagosság érzékeltetésére
- a múlt megértésével az idő is legyőzhető, azaz Szeredy Medve kéziratától várja, hogy a jelen problémájára (Magda) választ kapjon.
Címek magyarázata:
Kettő a Bibliából való – Pál apostol a Rómabeliekhez írott
leveléből való később visszatérünk rájuk
Non est volentis, neque currentis, sed miserentis
Dei. Károli fordításában így van:
Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök,
és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek. Annak okáért tehát nem azé, a ki
akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.
Központi érték:
- Belső függetlenség erkölcsi értéke
- legnagyobb felismerés:
– a
kietlen világban is lehet élni
– és
kell is élni
– vannak
olyan értékek, amelyek így is megmutatkoznak
- természetfölötti
– kegyelem
állapota
– a
lét valódi értelmének megtalálása
– élet
zűrzavar ßà
természetfeletti rend
Megfejtése, jelentése:
Az
emberi akaratot relativizálja
Az isteni akaratot abszolutizálja
További motívumok – és egy
fejezetcím: Sár és hó
Sár: a szenvedések növelése, a megaláztatások:
hasra a sárban
Hó: tiszta, hideg világ - benne a rend
Köd: Ez is a szenvedéshez, zűrzavarhoz tartozik ßàDe:
láthatatlanná válhat az ember (Medve: ilyenkor tornázik: nem külső kényszerre
cselekszik
Ég: csillagos nyári égbolt: belső rend,
függetlenség, könnyűség
Ez a tér poétikáját hívja elő:
„kőszegi hegyek” – horizonthatároló elem – azon túl a
„szabadság”, civil élt
Gyöngyös patakon túl van Kőszeg, „félszabadság” jelképeà
itt olvashatják ezt az idézetet egy ház homlokzatán akkor, ha kinn vannak
Kőszegen. Kőszegen katonaruhában, alakzatban, énekelve büszkén vonulnak – itt a
katonaiskolai lét büszkeséggel tölti el őket.
Iskola épületéhez vezető hatalmas park, a főalléval. –
csuklózás (megaláztatás, testi szenvedések) és foci ( Merényiék uralják a
pályát, csak a kiválasztottak focizhatnak), atlétika (szórakozás, a sportban
a függetlenség megtalálása)
Legfontosabb eleme az iskola: folyósok, hálótermek, lépcsők,
ebédlő – bezártság, alávetettség
Ezeket falak, kerítések határolják. Alá és fölérendelt
katonai viszonyok. Itt kell kiismernie magát minden új növendéknek.
Még távolabbi elem: Trieszti-öböl – nem is volt ott Medve,
egy szabadság és életjelkép lesz. 279. oldal! ( Az a Trieszt felé ügető lovas.
Utolérte őt a hágón, és nehéz parancsot hozott. Egyetlen szóból állt: Élj!”
Ha a térproblémából indulunk ki:
- az iskola egy katonaiskola
- zárt közösség
- szigorú hierarchiára épül
- a beavatódás színhelye
- a felnőtté válásé
- ahol kiderül: kiből mi lesz
- ki, hogyan tanulja meg azokat a játékszabályokat, amelyekkel ki lehet lépni a felnőttkorba
Közlésformák a regényben
A közlésforma fogalom
magyarázata: Az epikus közlés alapformái az elbeszélés, a leírás és a dialógus.
Az elbeszélés az események előadása, a leírás a cselekmény színterének,
külső-belső tulajdonságoknak és egyes tárgyi mozzanatoknak statikus ábrázolása,
a dialógus pedig a szereplők szóbeli megnyilatkozásának a közvetítése.
Az epikus mű hőseinek
megnyilatkozásait az író különböző közlésformákkal rögzítheti. Az egyenes
beszéd esetében a szereplő szavai szó szerinti idézet formájában jelentkeznek,
szemben a függő beszéddel. Az átélt beszéd (vagy szabad függő beszéd) a függő
beszédnek az a változata, amely elhagyja a kijelentést jelölő igét.
Három főszereplő dialógusa:
- Medve Gábor à ő meghalt à az ő kézirata, visszaemlékezése a regény egyik rétege
- Medve Bébére bízta a kéziratot (író lesz)
- Szeredy Dani (katona lesz)
- Bébé à Both Benedek à ő idézi fel a kéziratot olvasva az eseményeket (festő lesz)
Ha magától az elbeszélőtől indulunk el, akkor
is XX. századi jelleget ismerhetünk fel.
- A hagyományos elbeszélő
- mindent tud, mindent lát, mindent elmond
- ez a XIX. század tipikus elbeszélő sémája.
- A XX. századi elbeszélő:
- A befogadó elbizonytalanodik, már nem is tudja mi történt
- megoldás: ha több elbeszélő egymástól függetlenül közli az információkat
- az olvasó mozaikként rakja össze a történteket, eldönti kinek hisz, kinek nem.
- Ottlik a kettőt kombinálja.
A regény két regényt tartalmaz.
- Medve
Gábor kézirata az egyik (õ az egyik főszereplő) à
ez rögzített
-
I. szám 3. személyben íródott
- és
ezt a kéziratot kapja meg a másik főszereplő BB, Both Benedek iskolai
beceneve, aki kéziratot korrigálja, kiegészíti, sőt vitatkozik vele. à
reflektál rá
-
Egyes szám, első személyben íródott
- Így a két szöveg egymás mellett él a szövegben és néha egymásba is úsznak.
-
Követhető: idézőjeles rész: Medve kézirata, s Bébé
reflektálása idézőjel nélkül
-
Idézőjel nélkül írja később, de ekkor egyes szám,
harmadik személyben
-
Vannak részek, melyeket két nézőpontból is láthatunk:
-
Bébé csomagolópapírját
elajándékozza Szabó Gerzsonnak (II.3 és II. 7.)
-
Medve rádióépítő korszaka (II. 20. és III. 11.)
-
Medve megpokrócozásáról
![]() |
Nincs egyetlen hitelesnek tekinthető történet, történés
mindig egyéni látószögből értelmezett
- elbeszélés linearitásának felbomlása, a körkörös szerkesztésmód, amelynek eredményei a többszörös jelentésrétegű motívumok.
- Medve kézirata tehát fikció, regény a regényben eljárás, ami alapja az Iskola a határon sajátos prózapoétikájának.
Milyen a rögzített rész:
- Az előadásmód harmadik személyű
- Bébé mégis Medve önarcképének tekinti
- Medve emlékezete szelektív
- Önértelmező jellegű > Bébé ezt író fogásnak szánta lsd. Pokrócozás előtti rész felvezetése
- Tényeket az emlékezet átformálta
- Lényeg és jelenség összekeveredik
- Idő sem biztos
- De Bébé is lefokozott elbeszélő, hiányzik értelmezéséből a magabiztosság
Közös a sorsukban: egyikük sem lett katona
·
Bébé- festőművész
lett
- Medve- hivatásos író
Két nézőpont + két
személyiség
Egyik sem azonos az íróval
De mindkettőbe beleszövi önéletrajzi elemeit
Örley István, katonatárs, íróbarát alakja ( Medve vagy Bébé)
A fő különbség a két személyiség között:
- Medve mindvégig szemben áll Merényiékkel, lázadás, cselekvés, szökés
- Bébé beletörődően beilleszkedő magatartással, meglévő elfogadása, állandó értelmezése.
A regény mindkét alternatívát érvényesnek tekinti.
Medve:
Zárkozott + Első levélben arra kéri édesanyját, hogy vigye
haza
Idealista – éjszaka titokban sír
Lázadó
– tervezi
– és
végre is hajtja a szökést
– Bár
visszatér
– De
rájön, hogy nincs menekvés
– A
büntetést vállalja
– Végképp
elszakad az édesanyjától
Bébé:
– Megküzd
a beilleszkedés nehézségeivel
– Nyitottabb
szellemű
– Érvényesülés
érdekében megalkuvásokra is hajlandó
– Bele
is kapcsolódik a csoportba: foci, élelmiszercsomagok fosztogatása
Az egyik legfőbb kérdés: a személyiség önazonosságának
megőrzése
·
Ezt kell megtagadni eleinte: egy görcsös
figyelem lesz, mit várnak tőlük
·
De mégis feltételez: egy belső réteget, ami a
nevelődés során karakteressé válik
Szólamok: tükrözés jelleget ad, többszörös tükrözést valósít
meg
Nincsenek egyértelmű
azonosulást kínáló figurák, nincsenek hagyományos értelemben vett hősök. (Ez
az egyik modern irodalmi megoldás a regényben.)
Tükrözés: a Las
Menninas c. Velázquez – kép több ponton megjelenik a regény lapjain, az iskola
folyosóján található. Ez a festészetben a legizgalmasabban jeleníti meg a
tükrözés és öntükrözés problémáját.
Eszterházy szerint: „…Ottlik valamiféle méltóságot ajánl
vagy kínál nekünk. Mert lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell kötni
benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. És ha nem lehet
méltósággal alkut kötni, akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja, hogy van,
amit lehet, és van, amit nem lehet.”
A lázadás:
Öttevényi
– panaszra
jelentkezik
– senki
nem áll mellé
– Merényiék
összehangoltan bemocskolják
– Kiközösítés:
nem érnek hozzá
Apagyi:
– Fafejű
– Akkor
újonc, amikor már a főszereplők negyedévesek
– Gyerek
és civil marad végig
– Nem
akar felnőtt és katona lenni
– Nevetséges,
mégis öntörvényű = Groteszk
– Társai
elverik, apja hazaviszi
Medve: konok ellenállás
– belső
függetlenség megőrzése
Tóth Tibor és a Monsignore:
-
Merényiék kicsapása
-
Ez is kívülről érkezik, mint amivel Öttevényi
próbálkozott
-
Szégyellik is, és nem állnak szóba Tóth Tiborral
„ Szégyelltük, mert hazug, hamis dolog volt. Zavarba hozott
bennünket, mert az eredménye mégis az igazsághoz hasonlított”(III.22.)
Ellentétek:
I. Merényiék és a
többiek
- Merényiék: a kegyetlenség megtestesítői
- Később ki is mondja: ők szabadon élhettek, egészen más világban
- Többiek: megalázottak, kifosztottak, alárendeltek
II. Növendékek és
nevelőik
- Nevelők két csoportja:
– szigorú
és szelídebb katonatisztek: tanáraik + Kovách Garibaldi –alig látják a növendékek
– Tiszthelyettesek:
Bognár és Schultze
§
Napjaik így váltják egymást Bodnár-nap, Schultze
– nap
§
Ábránd: Schultzét elvezényelik
§
Megkönnyebülés, ha látják elmenni
§
Balabán, az új tiszthelyettes
-
Könnyebb, mert nem görcsölnek tőle
-
Nehezebb, mert Merényiék szabad kezet kapnak
Példázat:
· Kiszolgáltatottságot ellensúlyozni a belső
függetlenséggel lehet
- A
lét csak belülről, a személyiség legmélyebb rétegeiből fakadóan válhat
érthetővé
- A
dolgok önértéke nem egyértelmű
- Nem
az a fontos, ami egy adott helyzetben fontosnak látszik
A regény hiperkomplex
(Bányai János fogalma) összefüggések nagy műve.
Újra és újraolvasva
újabb felfedezések teszünk.
Szándékos formai és
tartalmi polifónia jellemzi.
Lengyel Péter
(Ottlik-hagyaték gondozója): „Mindannyian Ottlik iskolaköpenyéből bujtunk ki.” Utalás
Dosztojevszkij mondására: „Mindannyian Gogol köpönyegéből bujtunk ki.”
MGM National Harbor, Inc. - JT Hub
VálaszTörlésMGM National Harbor 충청북도 출장마사지 is a casino on the Delaware River, 오산 출장안마 Delaware River and West Virginia. It is owned by 서산 출장샵 the Vici 나주 출장샵 Properties. casino and hotel. 제천 출장샵